Vigyázz, a jóga az ördög ravasz kreálmánya... ;)

Nem rég szembejött velem egy igen tanulságos cikk, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a jóga spirituális veszélyeire keresztény szemszögből...

A cikket jó vitaindítónak találtam, nyomban meg is osztottam az oldalamon. Meg is nőtt a látogatottság, bejött a trükk, hurrá, hurrá!

Sokakat, köztük magamat is sikerült behergelnem a cikkel. Ennek a következménye ez a blog bejegyzés.

Az nem igazán derült ki az írásból, hogy az a kereszténység jógával kapcsolatos, hivatalos álláspontját (ha van ilyen egyáltalán), vagy csak a szerző félelmeit, bizonytalanságát tükrözi-e. 

A jógának valóban vannak veszélyei, és ezzel nem árt tisztában lenni, mindazonáltal a hatha jógát összemosni a kundalini jógával és a Transzcendentális Meditációval, olyan, mint a Római Katolikus Egyházat összemosni a Jehova Tanúival vagy a Hit Gyülekezetével...

Kíváncsi vagyok, vajon mik az írásban említett, 'tiltott dolgok' és, hogy vajon ki érzi magát feljogosítva ahhoz, hogy ezeket a dolgokat bárkinek is megtiltsa...

Jezsuita szerzetesek voltak vendégségben zen szerzetes társaiknál, és kölcsönösen sokat tanultak egymástól, mivel a szemlélődés és a zen 'itt és most' fókusza kellő értelemmel és alázattal összeegyeztethető.

Az ezotéria hisztérikus káosza valóban elég nagy méreteket ölt, mégis azt gondolom, a New Age nem az ördög műve, hanem egy elkerülhetetlen következménye annak, hogy a nyugati ember készületlenül nyakon lett öntve a kelet spiritualitásával. Olyan mint a 'Fradi Kolbász'.... Van benne minden.

Lehet az egészet a kukába rakni, vagy felmérni a reális veszélyeket és kiválogatni belőle azt, ami új perspektívákat ad, és frissességet, lendületet hozhat akár egy keresztény szemléletmódba is.

Spirituális gyávaságnak azt nevezem, amikor az embernek annyira gyenge a hite, hogy magát csak mások hitének támadásával érzi erősnek. Ahelyett, hogy a sajátját megemelné, inkább másokét próbálja lenyomni. 

Van, hogy istent játszunk. Ami nekünk nem fér bele, arra azt mondjuk, hogy Istennek nem fér bele. A saját korlátoltságunkkal Istent próbáljuk korlátozni. Ez persze előbb, utóbb kritikus, lelki töréshez vezet.

Ennek szemléltetésére írtam egy tanulságos mesét, talán leginkább a saját szórakozásomra. Önmagában is van üzenete, de igazán az említett írás tükrében nyer értelmet.

Volt egyszer egy jámbor, keresztény ember, aki meg akart tanulni autót vezetni, s e célból elkezdte felmérni a lehetőségeit. Sajnos azonban elsőre inkább a lehetséges veszélyek jelentek meg előtte.

Látott egy híradót, ahol páran meghaltak autóbalesetben.

Így gondolkodott: "Az autóvezetés veszélyes, baleset lehet belőle. Még, ha jól is vezetek és betartom a szabályokat, a Kreszt, akkor is bármikor jöhet valaki, aki ittasan vagy figyelmetlenül vezet (talán nem is keresztény...). Mi van, ha balesetet szenvedek és még a fogamat is otthagyom, vagy lebénulok egy életre?!

Mi a garancia arra, hogy csak azért, mert keresztény vagyok, nem kerülök életveszélybe az országúton?

Vajon azok közül, akik halálos autóbalesetet szenvedtek az utóbbi pár hónapban, hány keresztény, és hány okkult, jóga gyakorló volt?"

Keresztény barátunk végül úgy döntött, inkább nem autózik. Hamarosan rájött, hogy a biciklizés is veszélyes, a buszozás nem különben. Így aztán inkább otthon maradt.

Bekapcsolta a tévét, de mire rájött, hogy az is veszélyes, már megtörtént a baj...

Megnézte (és elhitte) a híradót, véletlenül rátalált egy pornó filmre, majd egy horrorra.

Az Őrdög bizony ott lapul minden bokorban...

Óriási maszturbálás és egy végig rettegett éjszaka után keresztény barátunk mérhetetlen lelkifurdalásában töltötte egész napját, mígnem megéhezett.

Az utcára nem mehet ki, mert veszélyes, így kell találnia valakit, aki elmegy helyette a veszélyes boltba (kirabolhatják, átverhetik, mi van, ha rohadt a krumpli?!).

"A szomszéd jó keresztény, hátha megteszi helyettem ezt a veszélyes küldetést." - Gondolta.

Így is történt. A szomszéd valóban jó keresztény volt, vasárnap templomba járt, a gyerekei pedig hittanra. Nem kellett sokáig kérlelni, hisz alapvetően segítőkészség jellemezte. Elment hát a boltba és kifogástalanul elhozta mindazt, amire barátunk megkérte, még pénzt sem fogadott el érte.

Igen ám, de miközben a vásárlás zajlott, keresztény barátunk így gondolkodott: "Ha az utca és a bolt veszélyes helyek (hisz az ördög nem alszik...), talán nem jó keresztényi cselekedet a szomszédját ilyen kísértésnek és veszélynek kitenni."

Rájött, hogy a bolt valójában eretnek hely, ami maga a fertő, hisz mi van, ha lehet pornófilmet és szexújságot is kapni?!

Mikor a szomszéd megérkezett, valóban látott a kosarában egy dvd-t, ami egy híres utazó, indiai kalandjairól szólt. A tévében látott róla egy ismertetőt, amiből kiderült, hogy a film hőse, Indiában tartózkodása alatt egy kemény hónapot jógagyakorlással töltött...

"Nem megmondtam!" - Gondolta barátunk. "Az a bűnös jóga! Lement a boltba és már be is hálózták. Belekeveredett a jógába! Nem lesz ennek jó vége. Még pénzt sem kért. Az őrdög mindig nyájasan kezdi munkálkodását a népek megrontásán. Jobb lesz, ha megszakítom vele a kapcsolatot, hisz már most is biztos valamilyen okkult praktikával próbálkozik."

Derék barátunk sajnos el is hitte amiket gondolt, és megtette a szükséges óvintézkedéseket...

Miután a szomszédot kiengedte, bekente magát fokhagymával, és az összes nyílászáró elé kereszteket helyezett, hogy megvédje magát a gonosz beszivárgásától.

A tévétől már tartott, ezért inkább az internettel próbálkozott. Gyorsan megkereste az első keresztény oldalt, amit kidobott a kereső, és ott rátalált erre a cikkre. Elolvasta, és megnyugodott, hogy minden úgy van, ahogy azt ő gondolta.

Sajnos azonban elkövetett egy hibát...

Tovább olvasta a cikket, és a kommenteknél megtalálta egy begőzölt jógás válasz reakcióját (fiktív írás jelen pillanatban még nem létezik, de nem csodálkoznék, ha valaki megírná...). 

Ebben az írásban a szerző, a vikipédián összeszedte az összes olyan esetet (na jó nem az összeset, csak 4-et, 5-öt), ahol keresztények, a szeretet nevében megöltek nem-keresztényeket, majd azokat az eseteket is, amikor keresztények a szeretet nevében megöltek másik keresztényeket, végül hozzátette még azoknak a szerencsétleneknek az esetét, akiket különböző, újkeresztény szekták behálóztak, és akiknek - az agyuk kimosása után - a fizetésük jelentős részét be kellett szolgáltatniuk.

A felpaprikázott szerző dühében addig bújta a netet, míg végül talált egy esetet, amikor egy jóga gyakorló, óvatlanságában belekeveredett a kereszténységbe, és annak veszélyeit fel nem mérve találkozott magával az Őrdöggel... Szegény ex-jógás hiába próbálkozott a különböző keresztény praktikákkal, mivel azok egyáltalán nem készítették fel az Őrdöggel való találkozásra, kénytelen volt visszamenekülni a jógába, ahol 3 hónap intenzív savászana (nem szavászana) után végül visszanyerte a lelki békéjét, és bosszúból buddhista lett... ;)

A szerző természetesen azzal a konklúzióval zárta, hogy a kereszténység nagyon veszélyes dolog és valójában nem más, mint az Őrdög ravasz kreálmánya, mellyel az emberek tudatosságát és józan eszét elvevén, azokat bégető birkákká silányítván, a Pokol tüzére veti, s ott égeti őket, míg a világ, világ, s még két nap...

Keresztény barátunk nem volt elég éber. Mire észbe kapott, már el is olvasta a kis szösszenetet, és nem bírván a stresszt, kétségbeesésében, az ablakon át menekült szorult helyzetéből. Nem védte meg a kereszt, mert a saját hülyeségétől az embert egyik vallás sem védi meg.

Mikor a 9.-ről lezuhant, még földet érni sem volt ideje. A Sátán már mosolyogva várta.

"Te kis buta... Azt hitted a törvény nem ismerete felment a törvény betartása alól? Nem tudtad, hogy az öngyilkosok a Pokol tüzén pörkölődnek egy örökkévalóságon keresztül?"

A szerencsétlen csak hebegett, habogott kínjában. Egy rossz arcú, sánta, kancsal ördög már izzította is a vasvilláját.

Hogy történetünk mégis derűsebben érjen véget, Jézus és Buddha, miután megunták a róluk való kényszerképzetek olvasgatását, összekacsintottak és cinkos pillantással lekukkantottak a Pokolba.

Mivel mindkettőjük szívét együttérzés járta át, úgy döntöttek megveszik a nyomorultat egy rossz, fogatlan kecskéért. Az Ördög készségesen ráállt az alkura, mert fenemód szerette a kecskéket...

"Eddig oké" - mondta Jézus, "de most mit csináljunk ezzel a szegény, lélekben szegénnyel?"

"Adjunk neki még egy esélyt, hisz benne is ott a megvilágosodás esélye, vagyis az x-faktor, ahogy manapság mondják" Szólt Buddha.

"Így igaz, bocsáss meg neki Atyám, hisz nem tudta, mit cselekszik."

Azzal visszalökték barátunkat a saját ágyába, ahol ő zihálva ébredt fel rémálmából.

Útravalóul a következő üzenetet kapta:

"Az Őrdög ott lapul minden bokorban, csakúgy, mint Isten. Csak mert félsz az Ördögtől, lemondasz Istenről?"  (Üdv, és sok szerencsét: Jézus és Buddha)